A legfontosabb tudnivalók a táppénzről

Az alkalmazottak többsége nem marad otthon egy-egy kisebb betegség miatt, bár hosszabb távon talán éppen ezzel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy egy sokkal komolyabb betegség alakulhasson ki. Ha mégsem bírjuk tovább, jó tudni mit jelent a pénztárcánknak a munkából való távolmaradás.

A keresőképtelenség megállapítása orvosszakmai kérdés, tehát minden esetben orvoshoz kell fordulni. Sokan egy kalap alá veszik és táppénzként emlegetik a betegszabadságot is. Pedig a keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár, kivéve az üzemi balesetet és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség esetét.

A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár, míg táppénzre például a 12 év alatti gyermekünk betegsége esetén, vagy a terhesség ideje alatt is jogosultak lehetünk.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem egészségbiztosítási ellátás, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.
A táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, amit az OEP folyósít, ugyanakkor a táppénz 1/3-át itt is a munkáltató fizeti meg, hozzájárulás címén. Nem csodálkozhatunk, hogy a munkáltatók nemigen kedvelik.

Táppénzre az jogosult, aki biztosított. A passzív táppénz megszüntetése óta (2011. május), nincs lehetőség biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező részére táppénzt fizetni.
Táppénz folyósítását kérelmezni kell, a kérelmet a beteg személy munkáltatója nyújtja be.

A táppénz maximális időtartama 1 év, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Sokan nem tudják, hogy a táppénz összegének meghatározásakor a betegséget megelőző naptári évben kapott jövedelmet veszik figyelembe, és ennek a 60%-a jár, ha legalább már 2 éve biztosított az illető, viszont ha ennél kevesebb biztosítási idővel rendelkezik, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt táppénzként csupán az átlag jövedelem 50%-a jár. Ugyanakkor a táppénz napi maximum összege nem haladhatja meg az érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét (2012-ben 6200 Ft/nap).

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Az OEP közleménye alapján a 2011 májusában hozott táppénz mértékét 10%-kal csökkentő törvényi rendelkezések következtében az OEP táppénz miatti kifizetéseinek összege 25%-kal csökkent a rendelkezést megelőző egy év és azt követő egy év összehasonlítása alapján.